Ismerkedés :33

Miután kiléptem az ajtón, rájöttem hogy rossz ötlet volt......!
6 pár szem szegeződött rám : Niallé, két számomra hasonló barna hajú fiúé, egy fekete hajúé, egy göndöré, aki furán vigyorgott, és mellette egy szőke lányé.
Kínosan mosolyogtam, majd hátrálva visszamentem a fürdőbe.Mikor már felöltöztem, kopogást hallottam.
- Ki vagy? - tudakoltam félénken.
- Niall. -válaszolt egyszerűen.
- Gyere. - fogtam meg a zoknim, és kezdtem felhúzni.
- Ne haragudj, nem vagyok, és a többiek sincsenek, hozzászokva, hogy jó csajok mászkálnak a házamban, törölközőben. - mosolyodott el a végén.
- Te ne haragudj, nem vagyok hozzászokva , hogy nem mászkálhatok pucéron. - nevettem.
- Mászkálhatsz, engem nem zavar. - nevetett velem.
- Amúgy ők kik? -kérdeztem rá.
- A barátaim, de gyere, bemutatlak nekik.
- Oké. - mondtam, majd a  másik zoknimat a lábamra húzva, felpattantam.
Kiértünk, és Niall bele is kezdett.
- Liam , Louis, Harry, Zayne , és Taylor. - mutogatta. - Ő pedig Becky.
Kezet fogtam velük.Majd elkezdtünk beszélgetni. Zayn nagyon vicces volt. Louis és Liam között nem látom a különbséget. Talán az egyik sokat beszél, a másik nem. De melyik melyik? A szőke lány nagyon kedves. A göndör fiú perverz.
Niall kiment a konyhára még az után, hogy: bemutatott minket. Kimentem hozzá.
- Te mit ügyködsz? - kérdeztem a háta mögé állva.
- Megkérem a sajtot , hogy legyen a barátnőm. - nevetett.
- Sok szerencsét hozzá.De számolj azzal is, hogy nemsokára büdös lesz. - kuncogtam.
- Hát, akkor új barátnő után kell néznem. - pirult el, nem tudom miért, ez csak egy vicc.
- Még ott a kolbász. - mondtam neki.
Erre ő lenézett a nadrágjára.
- Nem az a kolbász. - nevettem.
- Ja, akkor jó. Szólnál valakinek, a fiúk közül, hogy segítség kéne? - kérdezte kedvesen.
- Igen, szólok Louisnak, jó? - kérdeztem.
- Jó lesz.
Kimentem a konyhából, és betértem a cseverésző fiatalok közé. Majd odakiáltottam :
- Louis , Niall hív.- de nem az a fiú állt fel, akit én akartam. Hanem a nagyobb hajú.
- A másik Louis. -mondtam ijedten.
- Ő Liam, Én Louis. - tette a vállamra a kezét, és vigyorgott, az aki felállt.
- Bocsi, akkor Liam, mennél? - kérdetem zavaromban.
- Igen. - válaszolta mosolyogva.
Én odamentem, és leültem Zayn és a Szőke lány mellé.
- Honnan jöttél? - kérdezte a lány.
- Leedsből. - válaszoltam.
- És ismersz itt valakit? - nézett rám.
- Nem nagyon - néztem le szomorúan.
- Akkor megadom a telefon számom, ha mondjuk , beszélgetnél egy ismerőssel. - vette elő a telefonját.
- Köszönöm. - álltam fel, és vettem el az enyémet.
Telefonszámot cseréltünk, még egy képet is készítettem a névjegyhez.
*
Eltelt ez a nap is, a fiúk-lányok szállingóztak hazafelé.
Végül csak én maradtam Louis és Niall.
- Nézzünk filmet. - vetettem fel az ötletet.
- Oké. - vette elő a dvd-ket a szőkeség.
Elkezdtünk nézni , valami extra unalmas filmet, el is aludtam közben.
Arra ébredtem, hogy valaki motyog:
- Becky..nem akarsz felmenni?..Becky.
- Most megeszed a szívemet? - néztem fel ijedten. Utána rájöttem, hogy hülyeséget mondtam,és hogy ez már nem az álmom.
Niall nevetett. Majd a konyhába vitt egy poharat. Utána mentem.
- Na és bejött valaki a fiúk közül? - kérdezte.
- Nem. - válaszoltam álmosan.
- Olyan nincs. - jött hozzám közel, és tette rajtam keresztül a karját a pultra.Zavarban voltam. Igazából Niall a legszimpatikusabb, de most nem tudom neki azt mondani , hogy : "TE". Csak annyit válaszoltam:
- Louis. - de igazából, azt se tudtam melyik az.
- Örülök. Beszéljek vele? - kérdezte.
- Nem, dehogyis nem kell! - förmedtem rá.
- Jó, jó. Csak segíteni akartam. - emelte fel a kezeit.
- Eleget segítettél már. És köszönöm. - nyomtam az arcára egy puszit, és elindultam.
Ez hogy jött? Ezt miért csináltam? -kavarogtak a kérések a fejemben.* 
Túl vagyok a reggeli hajszán, már csak le kellene menni, és találkozni Niallel, a tegnap után.
De ezt is meg kell tenni.
- Szia. - mosolyogtam.
- Helló , nem vagy éhes? - kérdezte kedvesen.
- Mi  a kaja? - nevettem.
- Hamburger. - jelentette ki.
- Hmm, te csináltad? - vettem el egyet.
- Igen. - mondta.
- Pedig nagyon KFC íze van. -  mondtam.
- De én hoztam el onnan - dőlt a pultnak és húzta fel a szemöldökét "menősködve".
- Egyébként, ma áthívhatom Taylort? - kérdeztem.
- Persze, miért ne? - mosolygott. - De ma akkor bejössz a stúdióba a munka miatt? Hívd Tay-t is, ha ez belekavar a csajos programba.
- Köszi. - vigyorogtam, mint egy ovis aki megkapja a játékát.
Az étel elfogyasztása után, felhívtam az újonnan megismert barátnőmet. Megbeszéltük, hogy ide jön, mielőtt a stúdióba mennénk.
Meg is érkezett, az "ágyamon" ültünk, épp zenét kerestem a laptopon.
- Na, milyen itt lakni? - kérdezte, miközben fel-le húzogatta a szemöldökét.
- Jó. - mosolyogtam. - Jó - ismételtem el megint.
- És mizu Niallel? - kacsintott.
- Semmi, komolyan, semmi. Ő egy angyal. - vigyorogtam.
- Ez jó szám! - jelentette ki, amikor "Cher Lloyd - Love me for me"-re klikkeltem.
- És te Harryvel? - kérdeztem érdeklődve.
- Nem jól. Nem igazán szeretjük egymást, és mindketten mást akarunk. Már csak a média miatt vagyunk együtt. - dőlt az ágyra szomorúan.
- Szakíts vele. - vetettem fel egyszerűen az ötletet.
- Nem tudom, hogy csináljam. - sóhajtott.
- I'm done , I'm give up. -kezdtem énekelni a refrén elejét.
- Jó hangod van. - mondta.
- Nincs. - nevettem fel , majd elvettem Taylor telefonját, az éjjeli szekrényről.
- Mit csinálsz? - kérdezte.
- Segítek szakítani Harryvel. - jelentettem ki.
- Hogy? - nézett.
- Küld el, ha mered. - adtam a kezébe a telefont, a beképelt sms-el.
- Hogy "Találkozzunk a parkban, a kapcsolatunkról van szó. Ez így nem mehet tovább"? - idézte a szavaimat egy kérdésben összefoglalva. - Na jó menjen. - nyomta meg a küldés gombot.
- Ügyes. - simogattam meg a fejét, mint a kiskutyáknak.
- Dilis. - kezdett el nevetni. Ez után Niall bejött a szobába, mondta, hogy menni kéne.
Stúdióban :
- Becky akkor egy próba. - kezdtek bele a számba a fiúk, én meg próbáltam használni a pultot.
A fiúk ügyesek voltak. És hát ÉN IS :D  - gondoltam magamban. Amikor Louis elővett egy lapot, és elkezdett írni rá. Az ablakhoz nyomta , hogy el tudjam olvasni...
A lapon az állt hogy : ....

Az ÚJ élet kezdete...

Hát igen! Eljött a nap.
A papírjaim készen vannak, a cuccaim összepakolva, a pénzem a tárcában, telefon megvan, most elmegyek!
Kiléptem a kapun, anyám a kertben öntözte a virágokat, közben morgolódott, hogy mennyire utálja ezt csinálni.
- Akkor miért csinálod? - szóltam oda félvállról.
- Mit szólnának a szomszédok, ha elhervadnának a virágok? - förmedt rám.
Na köszi, eddig kerestem az okot, miért megyek el. Anyu megadta.
- Lelépek. - kiáltottam a kapuból. Anya felkapta a fejét, nem hitte, hogy komolyan gondolnám. Folytatta a locsolást.
Kerítek valakit aki elvisz. Stoppolni fogok.
Kiálltam az út szélére, felnyújtottam a kezem. Már zsibbadt, annyit vártam.A sorsfordító fuvar, asszem már sosem jön el.
 Sötétedik, és leparkol egy autó. Ezt el sem hiszem.
Gyorsan odaszaladtam, és bepattantam, egy fura szemüveges ürge mellé. Lehetett vagy már 30. Először azt hittem, csak meg akar erőszakolni. De hihetetlenül kedves volt.De a mi történetünk lánca itt megszakadt.Kitett egy utcán. Fogalmam sincs hol!
Egy árva lélek sem járt erre. Eszeveszetten kerestem egy helyet, ahol találok egy embert, aki megmondja hol vagyok.
Egy árny tűnt közeledni, egy lány volt. Sietve mentem oda hozzá, de ő jobban szaporázta a lépteit..Elszaladt tőlem...Mintha bántani akarnám..Pedig csak a segítsége kell! Minden elveszett.. mit tegyek? - túrtam a hajamba, miközben a bőröndömre ültem.
- Szépen kezdődik az "ÚJ" életem - tettem idézőjeleket a levegőbe, miközben elmorzsoltam egy könnycseppet.
Azt hittem a könnyeim csillognak , de ez a remény fénye..Egy telefon világít.
Ennyire még nem örültem.
- Hé, bocsi, segítenél?! -kiáltottam oda.
- Mi az?-  világított a szemembe a telefonjával, egy,ha jól láttam, szőke fiú.
- Meg tudod mondani hol vagyok? És el tudnál vezetni , a legközelebbi hotelig? - hajtottam le a fejem.
- Londonban vagy.Hogy hívnak? - kérdezte.
- Becky vagyok. -nyújtottam a kezem.
- Niall. - fogott kezet velem.
- Szóval Niall, merre van a legközelebbi hotel? - kérdeztem már végleg kétségbe esetten.
- Valaki vár valamelyik hotelban? - kérdezte.
- Nem, csak eljötte otthonról. - mondtam kicsit talán szomorkásan.
- Az nem túl jó. Mit szolnál, ha ma eljönnél hozzám? - mondta közben a hajába túrt.
- Ez komoly? Londonban ilyen segítőkész emberek élnek? - terült szét 100 Wattos mosoly az arcomon.
- Ír vagyok. De igen. - nevetett.
- Köszönöm, most elfogadom az ajánlatod. - nevetve fogtam meg a bőröndömet.
- És honnan jössz? - kérdezte udvariasan
- Leeds-ből. - feleltem kurtán.
- Ugye nem gyalog jöttél olyan messziről? - kuncogott.
- Stoppal. - mosolyogtam fájdalmasan.
- Miért nem vonattal, vagy repülővel? - kérdezett újból.
- Mégis hova vegyek jegyet? Azt se tudtam, hová akarok eljutni! Éljen tudatosan aki tud, én nem tudok..de nem is akarok! - magyaráztam neki.
- Az úgy más. - mondta , miközben egy ajtóhoz lépett , amit kinyitott. - fáradj be. - engedett előre.
Egy tágas nappali terült elém. Úgy berendezve, hogy minden passzolt, mindenhez. Lehetetlen, hogy itt csak egy fiú lakik.
- Egyedül laksz itt? - néztem rá döbbenten.
- Igen. Bár van 4 nagyon jó barátom, akik szinte állandóan itt lógnak.
- Az király. - huppantam le egy kanapéra.
- Mesélsz valamit magadról? - ült le mellém.
- Hát, 16 éves korom óta tervezem, hogy lelépek otthonról. A szüleim kibírhatatlanul látszat mániások, és azt akarják, hogy tökéletes legyek..Miközben ez lehetetlen...Az nem az én életem, amit ők akarnak nekem. Tehát, eljöttem, hogy találjak valami munkát, és a saját lábamra álljak! - mondtam el röviden a történetem.
- És vagy már 18? - kérdezte
- Igen, tegnap előtt töltöttem be. - válaszoltam mosolyogva.
- Boldogat. - nevetett.
- Köszi.
- Mit szólnál egy álláshoz? Holnap gyere be velem a stúdióba. - mondta boldogan.
- Ez komoly? Te egy angyal vagy. - öleltem meg , és amilyen hirtelen jött ez a cselekedet, olyan hirtelen húzódtam el tőle és nyögtem ki :"BOCSÁNAT".
- Igazán semmi baj. Nem akarsz kajálni vagy lezuhanyozni? - kérdezte mosolyogva.
- Ettem már, de szívesen zuhanyoznék.
Megmutatta merre kell menni, én kivettem a tiszta ruháimat, és bementem a helyiségbe. Ez is rendezett, és szinte tökéletes volt. Kezdem azt hinni , hogy ez a Niall meleg. A fürdő a ma éjszakai "szobámba" nyílt.. ezért gondoltam, kimegyek törölközőbe csavarva.

Miután kiléptem az ajtón, rájöttem hogy rossz ötlet volt......!

Szereplők :33

Becky Philip:

Niall Horan:

Louis Tomlinson :

Zayn Malik:

Harry Styles:

Liam Payne :

Taylor Swift :

Prológus *--*

Egy ígérettel kezdődött minden.....
16 éves voltam.Feldühítettek a szüleim.
Igazából, nem voltak minta szülők, de mindent megkaptam tőlük!
Mindenük volt a látszat. Csak azért kellett jól tanulnom, hogy az emberek ne mondjanak rólam semmit. Csak azért kellett rendezetten kinéznem, hogy mások meg ne szóljanak.Mindent az idegenek véleményére építettek.Ez nekem sok volt. Megfogadtam,  és a szavam kötelez, hogy amint 18 leszek elmegyek itthonról, és nem fog érdekelni az emberek. Akár az utcán alszom, és lerobbant helyen dolgozom a napi betevőért , de a SAJÁT ÉLETEM lesz.
ahol ÉN IRÁNYÍTOK !