Közelebb mentem, és láttam, hogy Becky észre vett. Ellökte Louit, és az óceánhoz szaladt. Idegesnek tűnt, rugdosta a homokot, és ordibált.
- Mi volt ez? - léptem oda Louihoz.
- Valahogy el kellett csitítanom. - mentegetőzött.
- De , csak még zabosabb lett. - fogtam a fejem.
- Beszélj vele. - kért meg.
- De hát tajtékzik. - mondtam ki az első okot, amiért nem akarok.
- Nyugtasd meg. Kérlek. - nyavalygott.
Fogtam magam és odasétáltam a dühöngő lányhoz, akihez időközben a kutya is odaszaladt. Nem tudom, ki nyugtatta meg jobban, de a homokban heveredett le.
- Becka, hogy érzed magad? - ültem mellé.
- Rosszul. Niall, mit fogunk itt csinálni? - gördült le egy könnycsepp az arcán.
- Próbálunk, valami alvóhelyet csinálni ma éjszakára, és holnap biztos megtalálnak minket. - nyugtattam.
- Hiszek neked. - végre láttam egy mosolyt.
Becky szemszöge:
Megnyugodtam, és rájöttem, hogy semmi értelme sem volt hisztizni. A fiúk, az esti alvóhelyünkön dolgoztak. Addig én előkotortam egy kis kaját, amit amúgy az útra pakoltam. De hamar elfogyott.
Az utolsó falatokkal, odasétáltam Niallhoz.
- Kéred? - néztem rá.
- Te nem? - nézett furán.
- Én igazat megvallva , nagyon éhes vagyok, és kezdek fázni, de ezt neked adom. - fejtettem ki. Erre Niall megölelt és a zsemlét a visszaadta nekem.
- Hoztam magammal kaját, és is. - mosolygott.
- Niall félek. - vágtam kétségbeesett fejet.
Leültünk a tákolmányukba. Hideg volt, és sötét. Loui és Niall mellett gubbasztottam. Talán jobban kerestem a szőkeség társaságát, még mindig nem értem, mi volt az a csók.
- Nem akarok itt aludni. - nyafogtam. Erre Niall egy mozdulattal kidöntött. Kényelmetlen volt a fekvés, ezért mocorogtam, egész addig, amíg a mellkasába nem fúrtam a fejem.
- Talán így könnyebb lesz. - mormogtam odabújva.
Reggel:
A fiúk még nagyban aludtak, én a meleg hatására vékonyabb ruhák mellett adtam le a voksom, és egy bottal piszkáltam a vizet. Néha beleszaladtam.
Majd mikor újra készültem a hullámok közé törni. Valaki megfogta a derekamat.
- Louis? - néztem hátra döbbenten.
- Becky? - tette a szája elé a kezét, ezzel utánozva a döbbentségem.
- Ne haragudj, csak megtörtént, én nem akartam semmi rosszat. - kezdett mentegetőzni.
- És jelentett valamit? - kérdeztem félénken.
- Ne érts félre, nagyon szép lány vagy. - mondta de közbe vágtam.
- És most jön a DE. - hajtottam le a fejem.
- Semmi de, én szívesen lennék veled, csak még nem ismertelek meg eléggé. - mosolygott.
Ajj ne, pont ezt nem akartam hallani. Én nem vonzódom Louis-hoz.
- De Loui. - dadogtam.
- Ellenvetés? - mosolygott még mindig.
- Talán, én..lehet...Nem hiszem, hogy ez menne - beszéltem szaggatottan.
- Csak barátok? - nevetett.
- Csak barátok. - ismételtem a szavait.
Amint ezt megbeszéltük, elkezdtünk szaladgálni. Ez egy sziget senki sem látja milyen őrültséget csinálsz.
- Ez mi? - mutattam ijedten, a közeledő állatra.
- Ez egy rák. - lökött közelebb hozzá.
- Ne, undorító, olyan mint egy pók. - menekültem volna el. De egy test elállta az utamat. Mivel nagyon megijedtem, és Loui szívatásból, nem hagyott elszaladni, csak a rajtunk kívül, még itt lévő embernek kiáltottam:
- NIALL. - erre A borzos szőkeség ijedten felpattant.
- Baj van? - szaladt oda. De nem egyedül, mert a kisfiú kutyája, akit én csak szutyoknak hívok, társult, és ahogy odaért, megpecsételte az érkeztét, azzal, hogy megette a rákot.
- Szutyok most ette meg a bajt. - vigyorogtam kínosan.
- Miért kell, mindig belekeverni a játékaitokba? - vont kérdőre, de nem várt választ. Elment.
Kicsit később, talán már megnyugodott. Vettem a bátorságot leülni mellé.
- Szerinted valamikor értünk jönnek? - hajtottam a fejem a vállára.
- Minden lehetséges. - nézett rám, és a tekintetünk összeértével, mind a ketten halk kuncogásba kezdtünk.
- Régen, mikor hideg volt, és nem jött az iskolabusz, akkor addig énekeltem, míg megérkezett. - meséltem elgondolkodva.
- Te tudsz énekelni? - mosolygott halványan.
- Hát, talán kicsit. - mondtam ki fáradtan a szavakat.
- Énekeljünk. Mi veszteni valónk van? Az iskolás busz is jó, hogy hazavigyen. - mondta élénken.
Erre csak viccből, elkezdtem énekelni, Cher Loyd Love me for me, dalát. Amikor beszálltak. A repülő roncsból, előkerült egy gitár is.
Nagyon jól teltek ezek a percek. Igazán kiénekelni a stresszt.(Valahogy így képzeljétek el a hangját :33)
- Ezt nem hiszem el. - vigyorgott a két fiú. Én is felnéztem, mert eddig belemélyedtem a zenébe.
- Ez bevált. - ugrált Niall.
- Egy hajó? - blokkoltam le.
Összeszedtük minden cuccunkat, és felmásztunk. A kapitány egy nő volt.
- Jó napot. Selena vagyok. - mutatkozott be.
- Szia, szép a neved. - ment oda hozzá Niall.
![]() |
SELENA |
Nagyon szép lány volt. Szőke, világos bőrű.Élénk vigyor. Nem mint az én vissza taszító külsőm.
Megyek, elteszem magam holnapra egy kabinban.
*
Reméltem, hogy már kikötöttünk, de ez a zaj más volt. Felmentem megnézni.
Egy zenés est? Na mit veszíthetek. Nézzük meg.
Először valami Country zene ment. Ezt nem nagyon szívelte senki. Loui, csak bambán bámult előre. Niall meg Selena körül legyeskedett. Épp a hajó erkélyszerűségén álltak. És beszélgettek. Jó közelről. Én csak lankadtan figyeltem a történéseket, amikor a fiúkat konferálták fel a színpadra. Erre elmosolyodtam. Elkezdődött a szám, és Niall kis szíve hölgye, mellém szegődött.
- Szia. Baj van? - kérdezte.
- Nem, miért? - néztem rá értetlenül.
- Csak olyan szomorúnak tűntél. - mentegetőzött.
- Fáradt vagyok. Egyébként, hogy találtatok ránk? - kérdezősködtem.
- Taylor Swift kért meg, minket, hogy keressünk. - válaszolt lelkesen.
- Tay. - motyogtam, miközben tudtam, hogy van akire számíthatok.
Niall és Loui felváltva énekelték, az itt nem megjelent csapattársak szólóit. Louis a saját részét dalolta.Eközben, a Selena mellé odajött egy fiú. A csaj olvadozott a srácért. Ölelgették egymást, majd a csaj fülig pirulva kihúzta a csávót a teremből. És most megállt a zene, vagyis a Harry szólója, amit a gondolom lábfejét bámuló Niallnak kellett volna énekelnie, abbamaradt.
Nagyon szerettem volna segíteni , de hát mit csináljak? Úgy döntöttem felmegyek a színpadra, és amíg össze nem szedi magát a fiú, éneklem helyette. Nagyon félénken sikerült, próbáltam a közönséget buzdítani , hogy velem énekeljenek. Közbe Niallt húztam a mikrofonhoz. Mire ő csak kivette a nyakából a gitárt és az enyémbe akasztotta. Majd a legközelebbi kabinba szaladt. Kétségbeesetten próbáltam lejátszani a kíséretet Louis szólójához, majd én következtem. Ahogy haladt előre a szám, annál jobban eresztettem ki a hangom. Niall szólójánál mindenki sikított, bár nem olyan volt, mintha ő énekelné.
A szám után sokan odajöttek gratulálni. Az egyik legmegdöbbentőbb amikor : "Nagyon kedves vagy, hogy a pasid helyett elénekelted."
Benyitottam a hatodik kabinba, ahol végre megtaláltam a célpontot.
- Niall, jól vagy? - öleltem meg.
- El kell mondanom valamit, az a helyzet hogy....
Megyek, elteszem magam holnapra egy kabinban.
*
Reméltem, hogy már kikötöttünk, de ez a zaj más volt. Felmentem megnézni.
Egy zenés est? Na mit veszíthetek. Nézzük meg.
Először valami Country zene ment. Ezt nem nagyon szívelte senki. Loui, csak bambán bámult előre. Niall meg Selena körül legyeskedett. Épp a hajó erkélyszerűségén álltak. És beszélgettek. Jó közelről. Én csak lankadtan figyeltem a történéseket, amikor a fiúkat konferálták fel a színpadra. Erre elmosolyodtam. Elkezdődött a szám, és Niall kis szíve hölgye, mellém szegődött.
- Szia. Baj van? - kérdezte.
- Nem, miért? - néztem rá értetlenül.
- Csak olyan szomorúnak tűntél. - mentegetőzött.
- Fáradt vagyok. Egyébként, hogy találtatok ránk? - kérdezősködtem.
- Taylor Swift kért meg, minket, hogy keressünk. - válaszolt lelkesen.
- Tay. - motyogtam, miközben tudtam, hogy van akire számíthatok.
Niall és Loui felváltva énekelték, az itt nem megjelent csapattársak szólóit. Louis a saját részét dalolta.Eközben, a Selena mellé odajött egy fiú. A csaj olvadozott a srácért. Ölelgették egymást, majd a csaj fülig pirulva kihúzta a csávót a teremből. És most megállt a zene, vagyis a Harry szólója, amit a gondolom lábfejét bámuló Niallnak kellett volna énekelnie, abbamaradt.
Nagyon szerettem volna segíteni , de hát mit csináljak? Úgy döntöttem felmegyek a színpadra, és amíg össze nem szedi magát a fiú, éneklem helyette. Nagyon félénken sikerült, próbáltam a közönséget buzdítani , hogy velem énekeljenek. Közbe Niallt húztam a mikrofonhoz. Mire ő csak kivette a nyakából a gitárt és az enyémbe akasztotta. Majd a legközelebbi kabinba szaladt. Kétségbeesetten próbáltam lejátszani a kíséretet Louis szólójához, majd én következtem. Ahogy haladt előre a szám, annál jobban eresztettem ki a hangom. Niall szólójánál mindenki sikított, bár nem olyan volt, mintha ő énekelné.
A szám után sokan odajöttek gratulálni. Az egyik legmegdöbbentőbb amikor : "Nagyon kedves vagy, hogy a pasid helyett elénekelted."
Benyitottam a hatodik kabinba, ahol végre megtaláltam a célpontot.
- Niall, jól vagy? - öleltem meg.
- El kell mondanom valamit, az a helyzet hogy....
Remélem ez is tetszik majd :$ Puszi : BooBear*--*