Puszi: BooBear :3
Niall szemszöge*
A szobájában nem volt, senki, de még egy árva holmi sem. Előkaptam a telefont, és tárcsáztam a számát.
Kinyomja. Elutasítja a hívásom. Nincs szüksége rám. Pedig azt mondta szeret.
Írtam egy sms-t:
"Becky, hol vagy? N."
A fejemhez kaptam, és alaposan megtöröltem az arcom. Beleburkolóztam a tenyerembe, majd így ülve megrezzent a telefonom.
"Nem várta meg, az újabb elutasítást. Sozz. B."
Ettől a választól tartottam. Miattam ment el. Ezt nem hagyom annyiban.
Becky szemszöge*
Nem tudtam hová menjek, de Harold erősködött, hogy befogadhasson egy időre. Tudtam, hogy nem csobbanhatok csöbörből-vödörbe, ezért biztos voltam benne, hogy csak 2 napig maradok. Addig azokkal töltöm az időt akik mellettem állnak. De azért remélem látom még Niallt, legalább a fellépésemen. És az utolsó dalomat neki címezve búcsúzhatok el tőle.
- Egy kis tea a művésznőnek? - jött be a szobámba Hazz.
- Kérek. - mosolyogtam.
- Rendben macifej. - becézett le.
- Ezt hanyagold. - néztem furcsán.
- Okés Becky cica. - folytatta.
- Pihenj. - tettem magam elé a kezem, a megállítás céljából.
- Szóval becenév nincs. - értette meg magával is.
- Félek. - mondtam ki a spontán érzésemet.
- Mitől? - kérdezte kedvesen.
A válaszom, csak egy oldalra tekintés és a hallgatás.
- Ne szégyenlősködj Hazza baba, segít a kislányoknak. - fojtotta vissza a nevetést.
- Az Istenért, magadat se becézd. Veled aztán lehet beszélni. Elég ha annyit mondok neked: LÁMPA BÚRA. - hangsúlyoztam ki az utolsó szavamat.
- Most komolyan, én meghallgatlak. - éreztem a tekintetéből, hogy bízhatok benne, de ezt még el kellett sütnöm.
- LÁMPA BÚRA. - nevettem fel. - Rendben. Félek, hogy ennek a valaminek a vége, az semmi új kezdetét nem jelenti majd. - váltotta hangulatot.
- Én nem buzdítlak semmire, főleg arra nem , hogy elmenj, és valahol máshol kezdj valamit az életeddel, mert valljuk be, imádlak. De ha a tojást már eltörted, legalább csinálj egy jó rántottát belőle. - adott érdekes tanácsot.
- Kinyírsz a metaforáiddal. De ennek talán értelme is van. Köszönöm. - mosolyogtam, és ő is. - Jó éjt Hazza baba. - adtam egy puszit az arcára, és lejjebb csúsztam az ágyon. Harold kiment.
Mocskosul fognak hiányozni a fiúk, ha lelépek. - ez volt a gondolataim témája, mielőtt elaludtam.
Másnap:
- Ezt vedd fel légyszives. - vette el a másik pólómat Harry.
- Csak hogy emlékeztesselek rá, én vagyok a lány. - legyezgettem a kezemmel Hazz előtt.
- Akkor vedd amelyik jobban tetszik. - fúvódott fel.
- Akkor legyen egy arany közép út. ez a ruha.- vettem ki a szekrényből, az egyetlen tűrhető göncöt.
- Csukd be az ajtót. - vettem fel azt a hangnemet amit ő.
Az ajtóhoz sétált, majd behajtotta, és megnyomta, hogy kattanjon.
- Kívülről. - csaptam a homlokomra.
Erre már távozott, és nyugodtan átvedlettem.
- Gyönyörű. - maradt tátva a szája Haroldnak, ahogy kiléptem.
- Ne, ne csináld, már. - tettem a piruló arcom elé a kezem.
- Na siess a kocsiba, mert elkésünk. - biccentett az ajtó felé.
- ElkéSÜNK? - hangsúlyoztam ki a többesszám jelét a szó végén.
- Miért ne mehetnék én is? - döbbent meg.
- Figyelj, ha eljössz mindenki rád fog figyelni. - adtam meg a választ.
- Igazad van. Ez a te napod. - mondta szerényen. - És ha transzinak öltözök? - vigyorgott.
- Csak légyszi egy kapucnit és egy napszemcsit. - mutogattam a konyhapulton heverő napszemüvegre.
Tette amit kértem, és elindultunk.
Niall szemszöge*
- Mondd Sel. - vettem fel a telefont a lánynak.
- Szia Niall. Csak azt akartam kérdezni, hogy akkor eljössz e a fellépésemre, 1 óra múlva? - fejtette ki a mondanivalóját-
- Meglátom. Ma van Becky fellépése. - mondtam aggódva.
- Már megint Becky. - szólalt meg idegesen, majd kinyomta.
Bűntudatot éreztem. El kell mennem Selena színielőadására.
Felöltöztem, és még az idő bőségében leültem tv-zni. Láttam benne a reklámot, amelyben a mai koncertet mutassák. Nem tudom mi lenne a jó megoldás, de már így döntöttem.
Mikor már csak 10 percem maradt. beültem a kocsiba és elindultam a színház felé.
Beléptem a terembe, és megpillantottam Selenát, akinek hatalmas mosoly húzódott a szájára.
Lassan el is kezdődött az előadás. Csak bazsalyogva tudtam Selenára nézni, nem azért mert annyira bele lennék zúgva, csak mert nem igazán megy neki ez a szakma. Aranyos benne, ahogy bukdácsol, vagy elakad, de nem kéne folytatnia.
Egy rövidebb szünetet jelentettek be, ekkor mindennél jobban fúrta az oldalamat a kíváncsiság. Mi lehet Beckyvel?
Az aranyos szőke lány ugrott a nyakamba.
- Hát itt vagy. - mosolygott bűnbánóan.
- Ez úgy jön ki hogy téged választottalak. - öleltem át a derekát.
- Jól döntöttél. Mit is csinálnál, a teljesen reménytelenül béna Becky látványával? - szidta a lányt akit szeretek. Mi van? Szeretem? Bele zúgtam volna? De most a lényeg, hogy rettenetesen felkaptam a vizet.
Becky szemszöge*
Én vagyok a következő. Rettentően izgulok, miközben önnyugtatás képen, Hazz kezét markolászom(CSAK A KEZÉT xd).Gyomor görcs lámpa láz, te sosem hagysz magamra.
- Következő fellépőnk, Becky. Fogadják nagy szeretettel. - konferált fel a nevemet elhúzva a bemondó.
Félve felálltam a színpadra és körbenéztem. Szerintem nem kell elmondanom, kit kerestem. De nem volt ott. Csak Hazz biztató kacsintásával találtam szembe magam.
Niall szemszöge*
A kocsimban ültem, és a lehető leggyorsabban hajtottam a koncert terem felé. De egy óriási sok kocsi kígyózott előttem. Idegesen dudálni kezdtem, majd negyed óra múlva feloszlott a dugó.
Odaértem, de már becsukták a kapukat. Kipattantam a kocsiból, és az őrökhöz szaladtam. Kis termetemmel eltörpültem előttük.
- Engedjenek be, kérem. - fúztam ki a levegőt.
- Sajnos már nem tehetjük. - tették össze a kezeiket.
- Fontos lenne hogy bemenjek. - próbáltam átfurakodni köztük, de visszalöktek.
- Érti mi az, hogy nem? - förmedt rám a magasabbik.
- Nézze, adhatok autó-grammot a kislányának. Niall Horan. - nyújtottam a kezem, ismerkedés képen.
- Sajnálom uram, de itt maradhat az ajtó mellett hallgatni. - engedtek kicsit közelebb.
Az ajtónak támaszkodva hallottam Beck angyali hangját. Teljesen neki dőltettem a fejem, és arra gondoltam, mit érezhet, hogy nem vagyok ott. Édesen csengett minden szólam, amit kiénekelt.
Az ajtó ami elválasztott minket a szám végén kinyílt. De már csak azt láttam, ahogy Becky szomorúan lekullog, majd óriási vigyorral öleli meg Harryt. Biztos nagyot csalódott bennem.
Becky szemszöge*
- Hát nem volt ott. - sóhajtottam fel Harry kanapéján ülve.
- Niall? - Vágott Hazz elkenődött fejet.
Erre csak megrántottam a vállam válaszként.
- Lemegyünk ma a strandra. - jelentette ki Harold.
- Remek. - szorítottam meg a párnát, mert tudtam, hogy Niall nem lesz ott.
- Hívjuk Louist. - mosolygott édesen.
- Menjünk. - mosolyogtam vissza, majd felmentem pakolni.
***
- Szia, de rég láttalak. - adtam egy apró ölelést Louinak.
- Hiányoztam mi? - kezdte el a móka mester.
- Hogy a fenébe ne? - mosolyogtam.
Lassan kiértünk a strandra. Zárt hely és egy nem túl nagy tó volt a fürdő hely. A szél fúvás által hullámzott, így tenger hatást keltett kissé.
A fiúk lepakoltak, és leöltöztünk. A vízhez robogtunk mindannyian.
Louis és Harry belerakta a lábúját, és azt mondták :
- Ki akar ilyen hideg vízben fürödni? - persze én ezt már csak fél füllel hallottam, mert beleszaladtam a vízbe, és nyakig beleugrottam.
- Hát ő. - mosolygott Hazz.
Egy idő után rájöttem, hogy tényleg nem kellemes a hőmérséklet idebenn, ezért komótosan kicammogtam. Leültem a beszélgető fiúk társaságába.
- Fázol? - szólt hozzám Harry.
- Nem. - füllentettem.
- Azért vagy libabőrös. - nevetett, majd felállt, és a hátamra terítette a kendőt, és megdörzsölte vele a vállam.
- Köszönöm. - vettem a kezembe közben a csomag kenyeret.
- Fizetséget nem is kapok? - kezdte a kötekedést
- Lekenyerezlek. - emeltem fel a kezemben lévő ételt.
- Én meg le - a kezébe vette a legközelebbi tárgyat ami egy üveg víz volt. - levizellek?! - kérdezte félig kétségbe esett arccal.
- Kösz ma ne. - nevetett mindenki.
- És mikor fogod "azt" kivenni előtte? - mondta félreérthetően Louis.
- Holnap kérlek. - hülyéskedtem és a hatás kedvéért belebújtam Harry arcába, és idétlenül kacsingattam rá.
- Gyorsan mozog a szívem. - mondta Harry az "idilli" pillanatot megszakítva.
- Jó hogy nem más mozog gyorsan. Sírnál itt hogy, Becky, elszaladt a pucum. - parodizáltam ki.
- Rögtön a nemesebbik részemre gondol, a kis pimasz. - vágott vissza.
Lefeküdtem a napra és a fehér bőrömet próbáltam más árnyalatban feltüntetni, de úgy nézek ki mint aki pincében napozott. Ezen változtatok.
Harry szemszöge :
Elkezdtem kivenni a kaját amit hoztunk. Mivel ma zárva vannak a büfék, és szendvicset jobbnak láttuk helyben megcsinálni. Neki is kezdtem. Közben, nem bírtam nem egyszer egyszer rápillantani Beckara. A vörös haja elterült a földön, a fehér bőrét kihangsúlyozva. Nem szőke, és cirkóra napozott plázacica, de elképesztő lány.
- Harry. - húzogatta a kezét előttem Louis, és éreztem, hogy most arról fog beszélni, hogy bámultam.
- Tessék. - fordultam hozzá zavartan.
- Tetszik? - biccentett Becky felé.
- Nem csak egy légy volt a hajába és, tudod...-mutogattam a kezemmel.
- Igazán, és hol van most? - kérdezte cselesen.
- Ott, ott.. elszállt. - mutattam két irányba, majd folytattam a vajazást.
Reméltem, hogy legalább kimagyaráztam magam, az egész napos szívatás alól.
***
Már nagyban itthon ültünk, mikor arra figyeltem fel, hogy Becky pakolászik.
- Hová készülsz? - mosolyogtam.
- Harry, elmegyek. - mondta meggyőzően, mégis kedvesen.
- Mégis miért? Becky.. Ne már. - csuklott el a hangom néhol.
- Nem támaszkodhatok örökké a One directionos fiúcskákra. - fejezte ki magát.
- Legalább mondd meg hová mész, hogy elérjelek. - kérleltem
- Nem, nem akarom, hogy tudjátok. - szomorodott el.
A beszélgetésünket halk zene, és egy kiáltás zavarta meg. Becky az ablakhoz sietett, majd apró mélázás után, lement. Kíváncsian néztem meg, mi az ami odavonzotta Becka-t.
- Persze, hogy Niall. - fújtam ki a levegőt, majd az ablak melletti falnak támaszkodtam háttal.
Becky szemszöge:
Lesiettem a lépcsőn, hogy jobban szemügyre vegyem a kinti ajándék féleséget, ami egy óriás lufi csomóból állt, amiből az volt kirakva hogy :"Asszem beléd zúgtam". Pont ahogy én vallottam szerelmet a szőkeségnek. Mellette csendben szólt a kedvenc számom egy zenelejátszón.
Nem tudtam mit csináljak mikor szemtől szembe voltam Niall-el. Tetszett a meglepetés, de dühös voltam.
- Hát asszem én is beléd zúgtam. - mondta majd lesütötte a szemeit.
- Nem tudnál inkább elutazni valahová? Adok könyvet az útra, még a táskád is bepakolom ha kell, csak vegyél egy egyirányú jegyet ki az életemből, és szívesen megnézem ahogy felszállsz. MERT SOSEM KEDVELTELEK, SOHA SEM AKARTAM TŐLED SEMMIT,ÉS SOSEM VOLTAM BELÉD SZERELMES. - hangsúlyoztam ki az utolsó bántó szavakat.
- Mikor megismertelek aznap este, rögtön éreztem, hogy te más vagy. Másoknál a tökéletes külső mögött a belső csupa szenny. De te aranyos vagy, és nélkülözhetetlen. Ha valaki megkap egy ilyen lányt, sosem akarja elengedni. - sóhajtott.- Pedig elmegyek.És amúgy is fenn vár egy nagyon kedves ember, aki sosem bántana meg. - tördeltem az ujjaim.
- Akkor miért állsz itt kint velem a hidegben? - kérdezte.
Én csak egy széles vigyort varázsoltam az arcomra, majd hozzászaladtam, és megcsókoltuk egymást. Felkapott az ölébe, és úgy folytattuk. Nem akartak az ajkaink elszakadni egymástól, de mégis szétváltunk, majd lassan lecsúsztam, és talajt éreztem a lábam alatt.
- Hiányozni fogsz. - öleltem át.
- Remélni se merd, hogy elengedlek. - nem gondoltam, hogy ezt szó szerint érti, mert tényleg nem eresztett az ölelésből.
- Niall, megyek. - mocorogtam.
- Nem.
Nagy nehezen elköszöntünk, majd felcammogtam. Beérve az ajtón, folytattam a pakolást.
- Most miért pakolsz? Elérted amit akartál. - mondta Harry kissé lekezelően.
- Ennyire zavarok? Akkor akár most elindulhatok. - válaszoltam vissza ugyanabban a hangnemben.
- Bocsi. Csak nem értelek. - ült le.
- Mondtam, hogy miért nem maradok. A saját utamat akarom járni.- raktam be serényen a ruháimat.
- Kérlek, mondd el hová igyekszel. - teljesen komolyan kérlelt, megsajnáltam és belekezdtem.......
Nagyon jó lett! Siess a kövivel! :D
VálaszTörlésPusz:Amy
nagyon jó:) siess a kövivel :)
VálaszTörlés